35 évvel ezelőtt, 1990 májusában intézményesült Magyarországon a polgári demokrácia. Május 2-án összeült az első igazán szabadon választott Országgyűlés és május 23-án megalakult az első igazán szabadon választott kormány. Egy mocskos választási kampány és egy népszerűtlen kormány sikertelen kormányzása közé esett ez a szép, rendszernyitó május.
1990-ben az MDF‒SZDSZ-paktum mondta ki: a köz médiái függetlenek lesznek. Az ehhez ragaszkodó tévéelnök, a most tíz éve elhunyt Hankiss Elemér – ahogy a rádiót irányító Gombár Csaba – hamar szembetalálta magát a megváltozott kormányzati szándékokkal.
Harminc évvel ezelőtt, 1993. december 12-én vasárnap halt meg Antall József, a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar miniszterelnök. Kormányfői tevékenységének megítélése most, három évtizeddel később is vitatott: van, aki szerint az ő megfontoltságára volt szüksége az országnak a békés átmenethez, mások viszont úgy gondolják, inkább a múlt felé fordult példákért, mintsem egy korszerű országot építsen. A demokratikus Magyarország létrejöttében játszott kiemelkedő szerepe azonban vitathatatlan. Rá emlékszünk képgalériánkkal.
A főpolgármester szerint az egykori miniszterelnök „felelősségvállalása, tisztessége, demokratikus elkötelezettsége és erkölcsi tartása példa ma, és az lesz a jövőben is".
Bár a miniszter szerint a kormányzó megítélése objektívebb lesz az idő múlásával, úgy tűnik, az utóbbi 30 évet ebbe nem számolja bele.
Aki félelemben él, az azt hiszi, hogy az elit majd mindent megold helyette, ezért kell Orbánéknak folyamatosan ébren tartaniuk az emberekben a rettegést – mondja Kőszeg Ferenc civil jogvédő, az SZDSZ alapítója, 1990 és 1998 között országgyűlési képviselője, akinek Csörögnek a zászlók címmel újabb könyve jelent meg.
Nem lát esélyt az érdekegyeztetésre a kormánnyal, de nem is tartaná jó ötletnek Palotás János, aki az egykori taxisblokád idején vezetett hasonló tárgyalásokat. Interjú.
A Belügyminisztérium szervezésében a kormánytábor és a legszélsőbb jobboldal egyesült erői botrányba fojtották az 1956-os forradalom központi ünnepségét 1992. október 23-án. A forradalom egyik legjelentősebb, életfogytiglanra ítélt emlékőrző személyisége, az újszülött magyar demokrácia őre, Göncz Árpád nem mondhatta el beszédét a Kossuth téren. A botrány a fékek és ellensúlyok rendszerének rombolói és védelmezői között harc fontos állomása volt.
Tiszta levegő, autómentes biciklizés, piknik az Erzsébet hídon – az 1990. október 25-én kezdődött taxisblokád napjaiban sokan érezték emiatt jól magukat. A rendszerváltás utáni politikai életben azonban ellentmondásos ennek a néhány napnak a megítélése. A blokád, az ország megbénítása a demokratikus működés átmenetének az időszakában ugyanis sokak szerint vitatott volt, mi több, törvénytelennek számított.
A rendszerváltás utáni első, demokratikusan megválasztott kormányfő, Antall József patetikus portréjára, Göncz Árpád akkori államfő karikírozására szorítkozik a Blokád című új magyar film. A címre utaló taxisblokád bemutatása apropónak is kevés.
Leginkább a rendszerváltás miniszterelnökének állít szobrot a Magyarországot a jövő évi Oscar-versenyen képviselő Blokád, amely közel sem annyira aktuálpolitikai kurzusfilm, mint az Elkxrtuk, de azért egyértelműen rámutat, hogy az alkotók szerint ki volt a fő hunyó 1990 őszén.
30 évvel az Antall József-féle legendás hófehér Astra után most itt egy "kult sárga" vadonatúj Astra, mellyel az Opel azt igyekszik bizonyítani, hogy továbbra is létezik német alternatíva a VW Golf mellett.
Egy teljes generáció emlékszik Antall József halálhírének bejelentésére, pontosabban arra, hogy emiatt szakították meg a Kacsamesék vasárnap esti epizódját, amit aztán később sem fejeztek be. A Disney+ indulásának váratlan következménye, hogy a hatalmas mesearchívum ezt a sebet is feltépheti.
Az, hogy a magyar kormány a békét emlegeti az oroszok visszavonulásának határozott követelése nélkül, a megtámadott Ukrajna sorsával kapcsolatos közönyt fejezi ki. Ez a politika bizony a medve melletti kiállás. Vélemény.
A NER-korszakban beindult átnevezési nagyüzem nem éppen átütő siker, az új elnevezések nehezen mennek át a köztudatba. Konszenzussal csak művészek és sportolók kaphatnak utcát.
Hatszázezer forinttal támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma „A miniszterelnök és a fiú” című darabot, amit a Kálomista Gábor által vezetett Thália mutat be április végén.
A három évtizedes kor nem igazán látszik meg az első hazai gyártású Opel Astrán, ami nem csoda, mert eddig kevesebb mint 1000 kilométert hagyott maga mögött. Üléspróbát tettünk a történelmi jelentőségű Astra F-ben, melynek vezetésére Antall József egykoron előre gyakorolt.
Harminc évvel a délszláv háborúk után újabb konfliktus éleződik egy Magyarországgal határos országban, ezúttal Ukrajnában. Akkor – ellentétben az ukrajnaival – a magyar kormányok a nyugati szövetségesekkel összhangban cselekedtek. A két válságban viszont közös vonás, hogy ártott a helyi magyar közösségeknek.
A rendszerváltás utáni Magyarország első szabadon választott miniszterelnökét alakítja Seress Zoltán a most készülő Blokád című mozifilmben. A forgatások előtt két óra kell a sminkeseknek, hogy átváltoztassák Antall Józseffé.
A taxisblokád válságából kiindulva próbálják megragadni az alkotók az egykori miniszterelnök életútját. A filmet a tervek szerint 2022 őszén láthatja a közönség.
